Milyen pozitív hatásai vannak a főiskolai évek alatt végzett sporttevékenyégnek?

A felsőoktatásban tanulókat eltérő mértékű, de óriási stressz terheli, pszichológiai kutatások szerint:

Az egyén, személy jellemzői mellett a képzések mivolta is nagyban meghatározzák, milyen jellegű, mekkora nyomás nehezedik rájuk, s azokkal miképp tudnak megküzdeni.

A Nemzeti Atlétikai Főiskolai Szövetség 1910-es alakulása óta a sportolás központi szerepet játszik a főiskolai, egyetemi hallgatók életében (amerikai minta alapján). Akár kívülről szemlélődik a hallgató nézőként, akár aktívan részt is vesz a sporteseményen sportolóként, a sportesemény, hallgatói sportélet bizonyítottan hatással van a mindennapjaira.

A testnevelők és sportszakemberek hosszú idők óta egyetértenek abban, hogy az aktív, rendszeres sportélet kedvező hatással van a sportoló fiziológiai, pszichológiai, tanulmányi és társas életére egyaránt. Itt fontos megemlítenünk, hogy azokra a személyekre is kedvező hatással van, akik közvetlenül nem végzik a sporttevékenységet, de nézőként jelen vannak. 

A rendszeres sportolás és a sporteseményeken való részvétel pozitív hatásai a teljesség igénye nélkül:

• egészségfejlesztő hatás
• az egyének megtanulják a versenyszabályokat, könnyebben elfogadják és betartják a társadalmi normákat, szabályokat (a bűnöző viselkedés, csalás esetükben kisebb valószínűséggel jelenik meg, kisebb az esély a drog- és alkohol fogyasztásra)
• növeli a magabiztosságot, bizalmat, erőt, kitartást
• társas program, szórakozási lehetőség, valahová tartozás érzését kelti (pszichés alapszükséglet)
• lehetőséget ad tanulmányt kezdeni, vagy akár karriert építeni a sport területén (akár sportolóként, akár edzőként, testnevelőként)
• élettapasztalatot ad, és baráti kapcsolatok gyakori forrása
• kikapcsolódási lehetőség
• segít a kudarccal való megküzdésben, valamint a nehéz helyzetek kezelésében
• számos egyéb készség-, képesség-, kompetencia fejlesztéséhez hozzájárul, amelyek segítenek boldogulni a mindennapokban

Az említett előnyök mellett kutatások (Wolniak, Pierson és Pascarella, 2001; Umbach, Palmer, Kuh és Hannah, 2006) támasztják alá, hogy azok a főiskolai/ egyetemi hallgatók, akik részt vesznek az iskolai sportéletben, elkötelezettebbek és aktívabbak a tanulmányaikat illetően is. Fontosabb nekik a tanulmányi előmenetelük, lojálisabbak a képzőintézményükhöz, igyekeznek minél jobban teljesíteni.

A sportoló diákok nagyobb eséllyel alakították át sikeresen a sportolás során tanult élet és munkatapasztalatot olyan fontos készségekké, kompetenciákká, melyeket később a munkájuk során kamatoztatni tudtak.

Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási intézményei körében végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok az oktatási intézmények, amelyek sikeres sportolókat és kiemelkedő versenyeredményeket tudnak felmutatni, sokkal vonzóbbak a pályaválasztás előtt állók számára. Ennek köszönhetően pedig nem csak a sportélet fejlődik az intézményükben folyamatosan (hiszen az eredményeiknek köszönhető hírnevük miatt sokan szeretnének az ő intézményük falai között tanulni), hanem az akadémiai, oktatási színvonal is folyamatosan fejlődik. Mind a sportoló, mind a nem sportoló hallgatók számára vonzó választási lehetőség egy ilyen kiemelkedő intézmény. Az említett kategóriába tartozó főiskolák, egyetemek így megtehetik, hogy tehetséges sportolókat és kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulókat vesznek fel, minél magasabb pontszámmal, amely az akadémiai élet egy fontos jelzője.

Balog Bella Bíborka az IWI Csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg  BME pszichológia mesterszak hallgatója.