A sportolás és jól-lét, valamint az élettel való elégedettség kapcsolata

A szabadidős tevékenységek pozitív hatásai közé sorolható, hogy nagy mértékben csökkentik a stresszt, pozitív érzésekkel árasztanak el minket, és akár a társas kapcsolatokat is erősíthetik.

A rendszeres sportolás és a jól-lét kapcsolatának vizsgálata nem újkeletű, mint azt az alábbi ókori mondás is állítja: „Ép testben ép lélek”. Az aktív tevékenységek, mozgás hatással van a közérzetünkre, hangulatunkra, kedvünkre, boldogságunkra egyaránt. A sportolás nagy népszerűségnek örvendett számos ókori birodalomban. A szabadidősport a XIX. században tért vissza, majd a XX. században önálló üzleti ágként fejlődött tovább (Kökény, Kiss, 2018).

A XX. század elejétől jól láthatóan növekedett a születéskor várható élettartam (kivételt képeznek a világháborús évek), amit egyes szakértők a sportolás növekvő népszerűségének tulajdonítanak. A születéskor várható életkor, valamint az egészséges számának növekedése is arra utalhat, hogy az emberek egyre nagyobb valószínűséggel tudnak egészségesebb és teljesebb életet élni, mint az előző évszázadokban. Ez a tendencia leginkább a fejlettebb országokban jellemző, ám a fejlődő országokban is növekszik a születéskor várható élettartam (WHO, 2015).

Az egészséges egyének körében a rendszeresen futók kevésbé mutatnak depresszív tüneteket, mint a nem futók, valamint az aerob mozgásformák terápiás eszközként sikeresen megállják a helyüket (Detre, 2007). A fizikai aktivitásnak bizonyítottan kedvező hatása van a lelki egészségre (Mikulán, Keresztes, Pikó, 2010). Az aktívabb fiatalok elégedettebbek az életükkel, ráadásul kevesebb depresszív tünet figyelhető meg náluk.

A szabadidős tevékenységek pozitív hatásai közé sorolható, hogy nagy mértékben csökkentik a stresszt, pozitív érzésekkel árasztanak el minket, és akár a társas kapcsolatokat is erősíthetik (Kiss, András, 2017). Az előbb említettek miatt kiegyensúlyozottabbá válunk, s végül, de nem utolsó sorban, mindez hozzájárul az élettel való elégedettség növekedéséhez (Iso, Ahola, Mannell, 2004, idézi: Kiss, András, 2017).

A szabadidős tevékenységek és a jóllét kapcsolata között is szoros kapcsolat van. A szabadidő lehetőséget ad a jóllét javítására, mivel ezen tevékenységek kiragadnak minket a napi rutinból, munka világából, így a pihentető és stresszoldó hatásuk is jobban érvényesül (Spiers, Walker, 2009).

Csíkszentmihályi és Hunter (2003), a boldogság és az aktív, tevékeny élet összefüggéseit vizsgálta. Csíkszentmihályi munkásságában példát találhatunk arra, hogy a flow-élmény leggyakrabban nagy koncentrációval járó munka során jelenik meg. S a Lefevre-vel végzett kutatása (1989) is bizonyította, hogy a szabadidőtevékenységek közül a zenélés mellett a mozgással, sportolással jelenik meg a flow- élmény.

Források

Csíkszentmihályi, M., Lefevre, J. (1989): Optimal Experience in Work and Leisure. Journal of Personality and Social Psychology, 56 (5) pp. 815-822. (Idézi: Kiss, András, 2017).

Detre, Z. (2007): Sporttal a stressz, a szorongás és a depresszió ellen. Oktatás, Nevelés, p. 29-49.

Iso-Ahola, S.E., Mannell, R.C. (2004): Leisure and health. In: Haworth, J.T. –Veal, A.J.

(eds.): Work and Leisure. London: Routledge. 238 p. (Idézi: Kiss, András, 2017).

Kiss, K., András, K. (2017). A sport mint szabadidős és életminőségtényező Budapest 9.kerületének példája alapján. https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2017/Kiss_Andr%C3%A1s_Kautz_2017.pdf Letöltés ideje: 2021.02.01.

Kökény László, Kiss Kornélia (2018). Ép testben ép lélek.

A hatékony marketing – EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete 969 Ép testben ép lélek – A sport és a jóllét kapcsolata

Mikulán R., Keresztes N., Pikó B. (2010). A sport mint védőfaktor: Fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. Védőfaktorok nyomában: A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Szerkesztette: Pikó Bettina.  L’Harmattan Könyvesbolt, Budapest.

Spiers, A., Walker, G. J. (2009): The effects of ethnicity and leisure satisfaction on happiness, peacefulness, and quality of life. Leisure Sciences, 31 (1) pp. 84–99. (Idézi: Kiss, András, 2017).

WHO (2015): Health in 2015: from MDGs to SDGs. World Health Organization.