Sportolás és a depresszió kapcsolata

A sportolás hatással van a hangulatunkra, közérzetünkre, érzelmeinkre egyaránt. A depresszió, depresszív tünetek sajnálatos módon hazánkban is egyre inkább elterjedtek. Egyre több embert érintő „népbetegségről” beszélhetünk, ami fiatalokat, idősebbeket egyaránt érint.

A cikkünkben a sportolás depresszióra való hatását fogjuk bemutatni. A depresszió diagnosztikai kritériumai közé az alábbiak sorolhatók: csökken az érdeklődés, örömkészség, alvásigény, megjelenik a fáradtság. Szomorú hangulat, értéktelenség érzése, önvád, bűntudat jellemző, az egyén nyugtalan, erőtlen. A testsúly változik, vagyis csökken vagy gyarapodik. Általában megjelenik a döntési és koncentrálási nehézség, céltalanság, reménytelenség, valamint szuicid gondolatok, amik akár kísérlethez is vezethetnek. A depresszió diagnózisának felállításához a felsorolt tünetek közül legalább 5 egyidejű jelenléte szükséges (DSM-IV, 2001; BNO-10, 2004). 

Ha a klinikai kritériumok nem teljesülnek, és a tünetek jóval enyhébbek vagy kevesebb figyelhető meg, akkor szubklinikus/ minor depresszióról beszélünk (Szádóczky, 2000). A betegség kialakulásához genetikai adottságok, biológiai okok (öröklött tényezők) jelentősen hozzájárulnak. Befolyásolhatják kialakulását az egyén mindennapjaiban jelen lévő  pszichoszociális tényezők, pl: nagymértékű stressz, társas támogatás hiánya (Petrika, 2012). Egyre elterjedtebb a gyerekkori, serdülőkori depresszió. Az idősebb korosztálynál jellemzően valamilyen betegséghez társul, illetve az elmagányosodás, csökkenő élettér, szociális izoláció, gyász, veszteségek is okozhatják (Petrika, 2008, 2009). 

Ennél a pontnál tudunk kapcsolódni a sportolás pozitív lélektani hatásaihoz, hiszen a sporttevékenységek jelentős része társaságban is végezhető, ami egyfajta terápiás módszerként, kiegészítésként alkalmaznak számos kórházi intézményben a depresszióval szembeni harcra (Petrika, 2007). A sportolás, mint terápiás eszköz alkalmazásával csökkenthetők az antidepresszáns gyógyerkészítmények dózisa, de legjobb esetben akár teljes mértékben elhagyhatók. A rendszeres sportolás preventív, egészségmegőrző hatása rövid és hosszú távon egyaránt megfigyelhető, és általa több betegség kialakulása, egészségügyi kockázata csökkenthető (pl: szívinfarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, stressz okozta bélrendszeri betegség, elhízás) (Honfi és mtsai, 2009). 

A rendszeresen végzett testedzés személyiségfejlődésre való hatását vizsgálták itthoni tudományos körökben  (Barabasné, Keresztes, 2017). A szerzők eredményei alapján említést kell tenni arról, hogy az edzések védőfaktorként funkcionálnak a személyiségfejlődés során, a pozitív énkép nagyobb valószínűséggel alakul ki, nő az optimizmus, nyitottság, önbizalom, s végül, de nem utolsó sorban, az élettel való elégedettség szintje. Ezzel szemben, a rendszeresen nem sportolóknál megfigyelhető a depresszív tünetek (pl: céltalanság, apátia, szorongás, reménytelenség, unalom) jelenléte.

A cikket írta: Balog Bíborka Bella , a csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg  BME pszichológia mesterszak hallgatója.

_{Felhasznált irodalom:}

_{Barabásné, K. D., Keresztes, N. (2017): Szubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle 18.évfolyam 69. szám. 2017/1. 4-9.}

_{BNO-10 zsebkönyv (2004). DSM-IV-TR meghatározásokkal. Animula. ISBN 963-941- 06-16. Budapest.}

_{DSM-IV text revision. (2001). A módosított DSM-IV. Animula. ISBN 963-861-15-45. Budapest.}

_{Honfi, L., Szalay, G., Váczi, P. (2009). A sport beépülése a mindennapokba. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, 2009. Nova series tom. XXXVI. pp.51-63.}

_{Petrika, E. (2007): Prevenció vagy terápia? Testedzés szerepe a mentális egészség fenntartásában. „Tudomány a sportoló nemzetért” Konferenciasorozat 2007. Előadáskivonatok. Konferencia kötet és CD. ÖM, Budapest. 56-60p.}

_{Petrika, E. (2008). Testmozgás és sportolás időskorban. In: Semsei Imre (főszerk.): Gerontológia. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. p. 518-526 p. Nyíregyháza} 

_{Petrika, E. (2009): Testmozgás és mentális egészség idős korban: a depresszió. Gerontológiai körkép 2009. Nyíregyházi Gerontológiai Napok II. 2009. november 27-28. Az előadások összefoglalói}

_{Petrika, E. (2012). Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori Értekezés. Humán Tudományok Doktori Iskola, Debrecen.}

_{Szádóczky, E. (2001): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó. Budapest.}