A sportolás és a flow-élmény kapcsolata

A sportolóknak számtalan lehetőség áll rendelkezésükre, hogy megtapasztalhassák a flow élményt (más néven áramlat élményt).

A versenyeknek köszönhetően a versengő típusú sportolók mindig világos célt látnak maguk előtt (konkrét dátumhoz, eseményhez köthető, de ez lehet akár egy adott idő, amely alatt szeretnék teljesíteni a távot, vagy akár a saját csúcsidő megdöntése), az állandó kihívásoknak köszönhetően pedig egyre jobbá és jobbá igyekeznek válni. 

Vajon csak a versenyszinten sportolóknak jut ki a flow-élményből?

A futást Csíkszentmihályi Mihály kiemelt helyen kezeli a sportok között a 2018-ban publikált könyvében (A futás öröme. Technikák a jobb teljesítményhez). Ebben leszögezi, hogy nem csak a versenyszinten sportoló egyének érhetik el flow élményt sportolás során, hanem a hétköznapi, hobbi szinten mozgóknak is bőven akad lehetőségük. Tetszik a gondolat, miszerint a szerző mintegy legális serkentőszerként említi a flow-élményt, ami egyre nagyobb és jobb teljesítményre sarkal minket. A flow-ról elmondhatjuk, hogy egyénenként változó, ám létezik egy bizonyos „flow-ra hajlamos személyiség”. A flow- élmény elérését az eddigi kutatások alapján nem igazán tudjuk egy meghatározott képlettel, módszerrel felírni, hanem bizonyos körülményeknek kell fennállniuk, amik elősegítik az áramlat élmény kialakulását. A jó hír pedig az, hogy idővel és gyakorlással előidézhető. (Csíkszentmihályi, 2018).

Nem mindegy, hogy milyen tevékenységek során szeretnénk átélni az áramlat élményt. Az aktív és passzív tevékenységek közül jellemzően inkább az aktív tevékenységek azok, amelyek segítenek a flow-élmény átélésében. Az Egyesült Államokban tinédzserekkel végeztek egy olyan kutatást (Bidwell, Csíkszentmihályi, Hedges, Schneider, 1997), mely alátámasztja, hogy az egyes aktív és passzív szabadidőtevékenységek nagyon eltérő lelki hatással vannak az emberekre. A vizsgálatban résztvevők közül TV-nézés közben 13%-uk élt át flow- élményt, míg 44%-uk sportolás közben. Ennek ellenére tv-nézéssel mégis négyszer annyi időt töltenek el, mint bármilyen hobbi, vagy sporttevékenységgel.

Érdekesnek tekinthető továbbá az a jelenség is, hogy a résztvevők a kosárlabdázást, kerékpározást, zongorázást (jellemzően aktív tevékenységek) élvezetesebbnek jelölték, mint a bevásárlóközpontban való „shoppingolást”, császkálást, vagy a tv-nézést. Mégis úgy vélik, hogy a korábban említett aktív tevékenységek időigényesebbek, amikre előbb figyelmet kell fordítani, és csak azt követően lesz élvezetes (Csíkszentmihályi, 2009). 

Érdemes elgondolkoznunk rajta, mi milyen arányban végezzük az aktív és passzív tevékenységeket, és mely tevékenységek okoznak valóban örömet, és visznek közelebb a flow-állapot eléréséhez!

A cikket írta: Balog Bíborka Bella , a csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg  BME pszichológia mesterszak hallgatója. 

Források

Bidwell, C., Csíkszentmihályi M., Hedges, L., Schneider, B. (1992). Studying Career Choice. Chicago: NORC. (Idézi: Csíkszentmihályi, 2009).

Csíkszentmihályi, M., Latter, P., Weinkauff Duranso, C. (2018). A futás öröme. Technikák a jobb teljesítményhez. Libri, Budapest.