A jólét csapdája

Egy 16 európai ország táplálkozási szokásait felölelő vizsgálat szerint önmagában a nagyobb mennyiségű táplálék fogyasztása, és az ezzel összefüggő elhízás, valamint a vörös húsok és feldolgozott húskészítmények nagy arányú fogyasztása megnöveli a hajlamot a cukorbetegségre és egyes daganatos betegségekre.

A mai életformára jellemző, hogy naponta háromszor is valamilyen húsos ételt esznek az emberek, pedig 60-70 évvel ezelőtt a hagyományos étrend heti 2, legfeljebb 3 húsnapot tartalmazott – állítja dr. Kuklis Eszter. – Fehérjére szükségünk van, kortól, nemtől, testalkattól függően eltérő mennyiségben, és a húsok kompletten tartalmazzák a szükséges fehérjeépítő aminosavakat. A túlzott fehérjebevitel azonban megterheli a vesét, feldolgozása közben rengeteg húgysav keletkezik, ami egyrészt fokozza a köszvény, másrészt a vesekő kialakulásának kockázatát. Mindez nagyobb rizikót jelent az egészségre, mint a magas koleszterinszint. A túlzott fehérjebevitel fokozza a hajlamot az allergiára, a gyulladásokra és olyan civilizációs betegségek kialakulására, mint az artrózis (ízületi porckopás) vagy az érelmeszesedés. Különösen a füstölt vagy a faszénen grillezett hús, a nitrites pác fokozza a rák kockázatát. Az erősen sós étel megemeli a vérnyomást, a húsban található telített zsírsavak pedig érelmeszesedésre hajlamosítanak. Összességében nem ártalmas, ha valaki normális mennyiségben eszik húst, hetente 2-3 alkalommal. De arra nincs szükség, hogy reggel, délben, este húsos ételt válasszon.

Komplett fehérjék

Egy 16 európai ország táplálkozási szokásait felölelő vizsgálat szerint önmagában a nagyobb mennyiségű táplálék fogyasztása, és az ezzel összefüggő elhízás, valamint a vörös húsok és feldolgozott húskészítmények nagy arányú fogyasztása megnöveli a hajlamot a cukorbetegségre és egyes daganatos betegségekre. Növényi étrenddel azonban a civlizációs betegségek többsége megelőzhető.

Sokféle zöldséggel, gyümölccsel, teljes őrlésű gabonákkal, olajos magvakkal, hüvelyesekkel, tojással, tejtermékekkel változatos étrend állítható össze, amellyel a létfontosságú aminosavak, a megfelelő energiát biztosító jó szénhidrátok, a vitaminok, ásványi anyagok valamint a bélflóra egészségét is biztosító rostok biztosíthatók a szervezet számára.

Nagyobb hozzáértést kíván a vegán táplálkozás, amely szigorúan növényi alapú, állati fehérjét nem tartalmaz, ezért fontos úgy összeállítani az étrendet, hogy a komplett fehérjék, a szükséges aminosavak a kellő összetételben a szervezetbe jussanak. A teljes őrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, az olajos magvak és a zöldségek megfelelő társításával elkerülhető az esszenciális aminosavak hiánya.  A B12-vitamin- és a vas szintjét azonban fokozottan javasolt kontrollálni, és szükség esetén ezeket pótolni kell. 

Bár a vegetáriánus étrend nem fogyókúra, de ha kellően változatos, akkor esélyt ad egy egészségesebb életmódra, csökkenti a daganatos, valamint a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, és mérsékeli a koleszterinszintet is.

Föld-barát étrend

A szakértők már megkondították a vészharangot. A húst hússal evő, a bolygó tartalékait felélő, pazarló életmód nem folytatható. 

A globális felmelegedésben jelentős szerepe van az üvegházhatású gázok, a széndioxid és a metán kibocsátásának, amiért felelősség terheli az állattartó telepeket is. A túlzott húsfogyasztás a bolygó jövőjét veszélyezteti, ezért a szakértők – többek között – a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény étrendre való áttérést, az élelmiszer-hulladék felére csökkentését javasolják a fenntartható jövő, az emberek és a bolygó egészségének megőrzése érdekében. 

A cikket oktatónk, Dr Kuklis Eszter orvos, természet gyógyász, health tréner írta.