TARTSD NAPRAKÉSZEN TUDÁSODAT!
Fitness Trend Magazin
Személyi edzőként a kutyák és gazdáik szolgálatában
Füzi Júlia kétszeres országos magyar bajnok agility versenyző, aki Személyi Edzőként és Funkcionális Integratív Trénerként végzett az IWI-nél azért, hogy szaktudásával segíthesse az agilityző gazdik fizikai és mentális fejlődését. Több, mint 20 éve kezdett el ezzel a sportággal foglalkozni, ebből már lassan tíz éve versenyez border collie fajtájú kutyákkal, akikkel az utóbbi években négy alkalommal jutott ki világbajnokságra, és csapatban ezüstérmet szereztek.
Röviden az agilityről, mint hobbi és versenysportról
„Az agility csapatsport, amiben a kutya és a felvezetője alkot egy csapatot. A kutyáknak egy számukra ismeretlen akadálypályán kell végigfutniuk a gazdival (felvezetővel) együtt úgy, hogy kettejük között nincs fizikai kapcsolat. A gazdi a mozgásirányával, sebességgel, karok és lábak pozíciójával, verbális instrukciókkal manőverezi a sokszor 18-20 km/h átlagsebességgel futó kutyát, aki az így kapott információkból mindig csak 2-3 akadálynyi pályahosszban lát előre. A kutya oldaláról tehát magas szintű motiváltság szükséges a megfelelő sebesség eléréséhez, koncentrált figyelem és önkontroll az ismeretlen pályaszakasz és a gazdi közötti fókusz folyamatos váltogatásához. A felvezető feladata hogy a kutya számára a lehető legkönnyebbé tegye a pálya teljesítését. A kutya-gazda együttműködést legjobban az autóvezető és a navigátor kooperációjához tudnám hasonlítani: Igaz hogy a vezető kezeli a kormányt, de ha a navigátor nem jól végzi a munkáját, a kocsi könnyen az út mellett végzi. A felvezetőnek tehát legalább annyi feladata van a pályán, mint a kutyának, és hatalmas a felelőssége négylábú sporttársa egészségi állapotának megőrzésében!”
A kezdetek
„Kicsi korom óta mindig kutyáztam valamilyen formában. Kezdetben vidéki nagyszüleim kutyájával gyakoroltam, majd tíz évesen lett egy saját örökbefogadott kutyám, akivel lelkesen tréningeztem az alap (ül-áll-fekszik stb) gyakorlatokat. Aztán idővel rájöttem, hogy azt szeretem a legjobban, amikor együtt rohangálok a kutyámmal és közben ügyességi feladatokat oldunk meg együtt. Kutyaiskolában, illetve kutyakiállításon, bemutató keretében találkoztam először az agilityvel, és nagyon gyorsan megérett bennem az elhatározás, hogy olyan magas szinten űzzem ezt a sportot amennyire csak lehetőségem engedi. Kutyáimmal, Jettel 2017-ben, Tigivel 2020-ban lettünk magyar bajnokok és mindkettőjükkel voltam válogatott kerettag. Ha húsz évvel ezelőtt valaki elém teszi papíron ezeket az eredményeket – és természetesen az ezzel járó megannyi élményt, barátságot, és nem utolsó sorban a befektetett munka által elért fejlődést – gondolkodás nélkül elfogadtam volna.
Azért fantasztikus ez a sport, mert bárki belevághat, és bárki számára adott a lehetőség, hogy beletanulva néhány év alatt magas szintre jusson. Határ a csillagos ég! Az agilityzők többsége azonban nem az eredményekért űzi ezt a sportot, egyszerűen csak szeretné jól érezni magát a kutyájával a pályán. Az egészség hosszú távú megőrzését, a sérülésmentes sportolást azonban mindenkinek célul kell kitűznie szerintem. A kutyáink esetében pedig kifejezett kötelességünk, hogy vigyázzunk rájuk, óvjuk őket!”
„Az agility csapatsport, amiben a kutya és a felvezetője alkot egy csapatot. A kutyáknak egy számukra ismeretlen akadálypályán kell végigfutniuk a gazdival (felvezetővel) együtt úgy, hogy kettejük között nincs fizikai kapcsolat. A gazdi a mozgásirányával, sebességgel, karok és lábak pozíciójával, verbális instrukciókkal manőverezi a sokszor 18-20 km/h átlagsebességgel futó kutyát, aki az így kapott információkból mindig csak 2-3 akadálynyi pályahosszban lát előre. A kutya oldaláról tehát magas szintű motiváltság szükséges a megfelelő sebesség eléréséhez, koncentrált figyelem és önkontroll az ismeretlen pályaszakasz és a gazdi közötti fókusz folyamatos váltogatásához. A felvezető feladata hogy a kutya számára a lehető legkönnyebbé tegye a pálya teljesítését. A kutya-gazda együttműködést legjobban az autóvezető és a navigátor kooperációjához tudnám hasonlítani: Igaz hogy a vezető kezeli a kormányt, de ha a navigátor nem jól végzi a munkáját, a kocsi könnyen az út mellett végzi. A felvezetőnek tehát legalább annyi feladata van a pályán, mint a kutyának, és hatalmas a felelőssége négylábú sporttársa egészségi állapotának megőrzésében!”
A kezdetek
„Kicsi korom óta mindig kutyáztam valamilyen formában. Kezdetben vidéki nagyszüleim kutyájával gyakoroltam, majd tíz évesen lett egy saját örökbefogadott kutyám, akivel lelkesen tréningeztem az alap (ül-áll-fekszik stb) gyakorlatokat. Aztán idővel rájöttem, hogy azt szeretem a legjobban, amikor együtt rohangálok a kutyámmal és közben ügyességi feladatokat oldunk meg együtt. Kutyaiskolában, illetve kutyakiállításon, bemutató keretében találkoztam először az agilityvel, és nagyon gyorsan megérett bennem az elhatározás, hogy olyan magas szinten űzzem ezt a sportot amennyire csak lehetőségem engedi. Kutyáimmal, Jettel 2017-ben, Tigivel 2020-ban lettünk magyar bajnokok és mindkettőjükkel voltam válogatott kerettag. Ha húsz évvel ezelőtt valaki elém teszi papíron ezeket az eredményeket – és természetesen az ezzel járó megannyi élményt, barátságot, és nem utolsó sorban a befektetett munka által elért fejlődést – gondolkodás nélkül elfogadtam volna.
Azért fantasztikus ez a sport, mert bárki belevághat, és bárki számára adott a lehetőség, hogy beletanulva néhány év alatt magas szintre jusson. Határ a csillagos ég! Az agilityzők többsége azonban nem az eredményekért űzi ezt a sportot, egyszerűen csak szeretné jól érezni magát a kutyájával a pályán. Az egészség hosszú távú megőrzését, a sérülésmentes sportolást azonban mindenkinek célul kell kitűznie szerintem. A kutyáink esetében pedig kifejezett kötelességünk, hogy vigyázzunk rájuk, óvjuk őket!”
Edzésmunka az agilityben
„Ebben a sportban mindenkinek megvan a maga szerepe, így a jó teljesítmény legalább annyira múlik a gazdán, mint a kutyán. Sokszor elhangzik agilitys körben, hogy a kutyák mindig 200%-on teljesítenek és a pályahiba a felvezető rossz döntéséből, helytelen időzítéséből adódik – a helyezések pedig gyakran tizedmásodperceken, sőt századmásodperceken múlnak. A felvezető feladata, hogy a lehető legtökéletesebben manőverezze végig a kutyát a pályán, ami viszont nagyon jó kondicionális és koordinációs képességeket kíván. Az eredményességhez önmagában nem elég egy jó kutya. A pályán nyújtott teljesítménynek legtöbbször a gazdi korlátai szabnak határt. Minél magasabb szinten versenyez egy páros, annál nagyobb jelentősége van a felvezető felkészültségének, erőállapotának, kondíciójának – edzői oldalról tehát egyre nagyobb hangsúlyt kap a humán oldal motorikus képességeinek szakszerű és célzott fejlesztése. A jó felvezetés a sérülésektől is megkíméli a kutyát. Ha a négylábú csapattárs időben megismeri az előtte álló feladatot, rá tud készülni, úgy tud mozogni az akadálypályán, ahogy az számára a leghatékonyabb és leginkább kényelmes. Szakszerű, megfelelően megválasztott módszerrel felépített és személyre szabott erőnléti edzésmunkával a párosok fejlődési üteme meredeken ívelhet(ne) felfelé, adott időn belül jóval többet elérhet(né)nek, mint ahol most tartanak. Az utóbbi években vált meggyőződésemmé az, hogy nem keményen kell edzeni, hanem okosan.”
Személyi edző képzés blended módszerrel. Lehetséges?
„Az IWI képzéseinek elvégzését azóta fontolgattam mióta elindultak, tehát vagy 20 éve. A COVID-19-járvány hozta el annak a lehetőségét, hogy nekifussak. „Békeidőben” alig vagyok itthon hétvégén, versenyről versenyre járunk, vagy épp én tartok agility edzést, workshopot. Esélyem nem lett volna annyi időt a virtuális iskolapadban tölteni, mint az elmúlt évben. Ha már úgy alakult, hogy „le kellett állni”, ki akartam használni ezt az időszakot a saját fejlesztésemre. AZ IWI-nél olyan eszköztárat és szemléletet kaptunk, amellyel felelősséggel tudok a hozzám fordulóknak segíteni céljaik elérésében. De tovább megyek, a humán edzéselmélet, funkcionális anatómia ismeretanyaga segített jobban megérteni a kutyák fizikai, biomechanikai működését is.
Nehezen tűröm a monotonitást, az ismétlődő dolgokat. Mégis, kéthetente, a hétvégéken minden alkalommal lelkesen ott ültem a képzésen, ami jól mutatja, hogy mennyire változatosan, érdekesen, helyenként viccesen és lazán, de mindig magas szinten folyt az oktatás, annak ellenére, hogy az online jelenlét nyilván nem könnyítette meg az oktatók és a hallgatók dolgát. Az online előadásokon, és a gyakorlati napokon is számomra példaértékű előadókkal találkoztam, akik mind sportmúltjuk, mind jelenlegi szakmai tevékenységük által hiteles személyek számomra, és akik a szakmai ismeretek mellett olyan szemléletet adtak át, amely sorvezetőként használható majd az edzői munkánk során.”
Az IWI-s képesítések számomra a két évtizedes kutyás sportolói tapasztalataim megkoronázását jelentik, amivel végre olyan igényességet tudok vinni a munkámba, amiről évek óta álmodtam. Budakeszin nyíló kutyasport központunk, a DogFlow Aréna funkcionális edzőtermében mindenkit szeretettel várok, aki szeretne fittebbé válni és jobban teljesíteni saját sportjában - legyen szó akár agilityről, akár bármilyen más szabadidő sportról.
„Ebben a sportban mindenkinek megvan a maga szerepe, így a jó teljesítmény legalább annyira múlik a gazdán, mint a kutyán. Sokszor elhangzik agilitys körben, hogy a kutyák mindig 200%-on teljesítenek és a pályahiba a felvezető rossz döntéséből, helytelen időzítéséből adódik – a helyezések pedig gyakran tizedmásodperceken, sőt századmásodperceken múlnak. A felvezető feladata, hogy a lehető legtökéletesebben manőverezze végig a kutyát a pályán, ami viszont nagyon jó kondicionális és koordinációs képességeket kíván. Az eredményességhez önmagában nem elég egy jó kutya. A pályán nyújtott teljesítménynek legtöbbször a gazdi korlátai szabnak határt. Minél magasabb szinten versenyez egy páros, annál nagyobb jelentősége van a felvezető felkészültségének, erőállapotának, kondíciójának – edzői oldalról tehát egyre nagyobb hangsúlyt kap a humán oldal motorikus képességeinek szakszerű és célzott fejlesztése. A jó felvezetés a sérülésektől is megkíméli a kutyát. Ha a négylábú csapattárs időben megismeri az előtte álló feladatot, rá tud készülni, úgy tud mozogni az akadálypályán, ahogy az számára a leghatékonyabb és leginkább kényelmes. Szakszerű, megfelelően megválasztott módszerrel felépített és személyre szabott erőnléti edzésmunkával a párosok fejlődési üteme meredeken ívelhet(ne) felfelé, adott időn belül jóval többet elérhet(né)nek, mint ahol most tartanak. Az utóbbi években vált meggyőződésemmé az, hogy nem keményen kell edzeni, hanem okosan.”
Személyi edző képzés blended módszerrel. Lehetséges?
„Az IWI képzéseinek elvégzését azóta fontolgattam mióta elindultak, tehát vagy 20 éve. A COVID-19-járvány hozta el annak a lehetőségét, hogy nekifussak. „Békeidőben” alig vagyok itthon hétvégén, versenyről versenyre járunk, vagy épp én tartok agility edzést, workshopot. Esélyem nem lett volna annyi időt a virtuális iskolapadban tölteni, mint az elmúlt évben. Ha már úgy alakult, hogy „le kellett állni”, ki akartam használni ezt az időszakot a saját fejlesztésemre. AZ IWI-nél olyan eszköztárat és szemléletet kaptunk, amellyel felelősséggel tudok a hozzám fordulóknak segíteni céljaik elérésében. De tovább megyek, a humán edzéselmélet, funkcionális anatómia ismeretanyaga segített jobban megérteni a kutyák fizikai, biomechanikai működését is.
Nehezen tűröm a monotonitást, az ismétlődő dolgokat. Mégis, kéthetente, a hétvégéken minden alkalommal lelkesen ott ültem a képzésen, ami jól mutatja, hogy mennyire változatosan, érdekesen, helyenként viccesen és lazán, de mindig magas szinten folyt az oktatás, annak ellenére, hogy az online jelenlét nyilván nem könnyítette meg az oktatók és a hallgatók dolgát. Az online előadásokon, és a gyakorlati napokon is számomra példaértékű előadókkal találkoztam, akik mind sportmúltjuk, mind jelenlegi szakmai tevékenységük által hiteles személyek számomra, és akik a szakmai ismeretek mellett olyan szemléletet adtak át, amely sorvezetőként használható majd az edzői munkánk során.”
Az IWI-s képesítések számomra a két évtizedes kutyás sportolói tapasztalataim megkoronázását jelentik, amivel végre olyan igényességet tudok vinni a munkámba, amiről évek óta álmodtam. Budakeszin nyíló kutyasport központunk, a DogFlow Aréna funkcionális edzőtermében mindenkit szeretettel várok, aki szeretne fittebbé válni és jobban teljesíteni saját sportjában - legyen szó akár agilityről, akár bármilyen más szabadidő sportról.
Az interjút készítette és szerkesztette: Dajka-Szederkényi Kornélia, okleveles közgazdász, falusi turizmus menedzser, IWI Wellness és Spa Menedzser, PhD kutatását turizmus, egészségturizmus és vidéki turizmus témakörben végzi.
